2012. október 28., vasárnap

93. rész-Képzelődés..o_O omg!!!

*Dina*
Reggel, mikor felkeltem, csináltam a szokásos dolgaimat. Elmentem enni, megmosakodtam, megmostam a fogamat, felmentem Twitterre és nézegetni kezdtem a kezdőlapot. Sokan írtak ki olyanokat, mint amiket mi tettünk ki kamaszkorunkban. Csak mi a One Direction-ös fiúknak. Mindig azt írtuk ki hogy kövessenek vissza és jöjjenek Magyarországra koncertezni. Na..pont ezt tették a mostani kamaszok is, csak nem a One Directionnel, hanem a Ready to Die-jal. Érdekes nevük volt...a jelentése és a srácok zenéje tökre különbözik. Nem rockot játszanak hanem popot.
Amikor végeztem a Twitter nézegetésével, elkezdtem egy némafilmet nézni. Nagyon imádom...*-* Csináltam popcorn és hoztam be kólát. Vicces volt a film...:D egyszer ki is borítottam a kukoricát annyira nevettem. Aztán gyorsan felszedtem és bementem a konyhába. A mosogatnivaló nagy kupacokban állt a mosogatóban és a földön is. Arra gondoltam hogy elmosogatok, hogy Daniellenek vagy Liamnek ne kelljen.
Betettem a dugót a mosogatóba és engedtem jó forró vizet. Nyomtam bele egy kis mosogatószert ami jó nagy habot csinált. Éppen a szivacs után nyúltam volna mikor a szivacs megmozdult és megláttam Niall arcát miközben mosolyog. Nagyon megijedtem, de az arc eltűnt. Megráztam a fejemet és arra törekedtem hogy ne gondoljak Niallre...Beletettem a vízbe a poharakat és elkezdtem mosogatni. Még egy pohár az asztalon volt. Odanyúltam hogy elvegyem de megint megjelent Niall, de mostmár az egész testét lehetett látni. Olyan volt mintha segíteni akarna. Megfogta a poharat, ami számomra eléggé furcsa volt mivel csak egy árny a képzeletemből. Nyúltam a pohár után, de leejtettem. Hátrahőköltem és megijedtem. Niall még mindig ott volt és mosolygott. Aztán megvonta a vállát és még mindig mosolyogva megemelte az egyik szemöldökét. Leguggoltam hogy összeszedjem az összetört pohár darabjait mikor Niall eltűnt. Remegő kézzel szedtem fel az üvegdarabokat és a remegő kezem segítségével, szépen meg is vágtam magam.
-Áááá!-suttogtam.
Nem akartam felébreszteni se Daniellet se Liamet. Gyorsan kerestem egy anyagot amit a cuccaim közt találtam, benedvesítettem és betekertem vele a karomat.
A mosogatásból már csak pár tányér volt és a mosószeres víz már nagyon csípte a kezemet. Mármint ahol elvágtam. De azt már csak nem hagyom ott.
Mikor kész lettem, leengedtem a vizet és letöröltem az asztalokat. A konyha csillogott-villogott.
Ezután bementem a fürdőszobába és hideg vízzel kicsit megmostam az arcomat. Úgy éreztem mintha valaki figyelne. Mikor belenéztem a tükörbe láttam hogy Niall áll mögöttem és egyre csak közelít. Hátulról átkarolt és a fejét a vállamra támasztotta. Igaz hogy nem igazából állt ott, hanem csak a képzeletem szüleménye...de éreztem az illatát és a fejének súlyát a vállamon. Sóhajtottam egyet és Niall eltűnt.
Nem értettem hogy mi lehet velem. Az első gondolatom az volt hogy lehet hogy azért jelenik meg egyfolytában, mert nem bírjuk ki egymás nélkül. A második gondolatomat ki se kellett volna találni, miszerint Niall meghalt és a szelleme járkál körülöttem.
-Hát te hülye vagy b+!-mondtam magamnak.
Hallottam hogy valaki jön a fürdő felé. Azt hittem hogy megint képzelődöm de mikor megláttam Liamet nagyon megnyugodtam.
-Jóreggelt!-köszönt Liam, azon a mély hangján.
-Szia!-mondtam.
-Hát te?! Mit csinálsz ilyen korán?!-kérdezte Liam.
-Nincs is már olyan korán.-mondtam.
Liam ránézett az órára.
-Tényleg?! 7 óra van!-mondta.
-Komolyan?! Azta!-mondtam és néztem a semmibe.
-Szóval...mit csinálsz ilyen korán?
-Hát...felkeltem...ettem, mosakodtam...-kezdtem.
-De akkor miért mosakodsz megint?!-kérdezte értetlenül.
-Ja...csak kicsit fel akartam frissülni. :)-mondtam.
-Ahha...és..ömm...ennyi?!
-Hát...még felmentem Twitterre, néztem egy filmet és elmosogattam.
-Ohh..nem kellett volna de azért köszi!-mondta.
-Ömm..kimenjek?!-kérdeztem, amikor láttam hogy megragadja a pólója alját.
-Lécci..-mondta.
Kimentem és mentem tovább. Bementem a 'szobámba' és a kezemet kezdtem nézni. Letekertem róla a kendőt és néztem ahogy vérzik tovább... Elfordítottam a fejemet az ablak felé és megláttam Niallt ahogy áll az ablak előtt és néz kifelé az ablakon. Az eső szakadt és nem akarta abbahagyni. Niall megfordult odajött hozzám és leült mellém az ágyra.
-Bejöhetek?-kopogott Liam.
-Ö..persze gyere!-mondtam de a kendőt elfelejtettem visszakötni a kezemre.
Liam bejött.
-Jézusom Dina! Te vérzel!-mondta és elszörnyülködött.
-Hát...ööhhmm...tudom!-mondtam.
Kimentem a fürdőbe, kiöblítettem a kendőt, megint bevizeztem és visszatettem a kezemre.
-De...mi történt?-kérdezte Liam.
-Elvágtam a kezemet egy pohárral. Ja...ömm..eltörtem egy poharat!-mondtam.
-Óóó...menj már! Kit érdekel az az egy pohár?!-mérgelődött.-Te jól vagy?! Nem fáj?! Vagy..áhhh...vér!!!
Liam nem szereti a vér látványát és inkább elfordult.
-Persze! Semmi baj...csak már kb. egy jó 10 perce vérzik folyamatosan.
Elfordultam és láttam hogy a képzeletbeli Niall átkarol és közben nézi a vérző kezemet. A fejét megint vállamra helyezte és a vállamon éreztem puha arcát. Annyira hiányzik!!!! :'(
Liam segített, mindig kiöblítette a rongyomat és visszahozta vizesen. Nagyon segítőkész..:)
Mikor Danielle felkelt, ő is megkérdezte hogy mi történt velem és ő is segített.
Délután 4-5 óra körül elhatároztam hogy felhívom Niallt.
-Jézusom...szia!-kezdte Niall és nagyon lehetett hallani a hangján hogy megkönnyebbült.
-Szia édesem!-mondtam.
-Mikor jössz már haza?-hallottam a hangján hogy akadozik és valószínűleg sírni fog.
-Nem tudom szivem de nyugi! Mindin nap fel foglak hívni amíg haza nem megyek! Kérlek nyugodj meg!-mondtam.
-Nagyon hiányzol!-mondta már sírva.
Én is könnyezni kezdtem és már nem bírtam tovább. Sírni kezdtem.
-Te is nagyon hiányzol! Nagyon nagyon nagyon szeretlek!-mondtam.
-Én pedig imádlak!-mondta.
-Majd hívlak! Vigyázzatok magatokra! Puszi!-mondtam.
-Okés! Szeretlek!-mondta és letettük.
Előjöttek a régi emlékeim...Féltem hogy elveszítek mindenkit...nagyon...nagyon féltem...

2 megjegyzés: