81. rész-Buli Mikenál

*Jessica szemszöge*
Már este 7 óra volt és Lisával eldöntöttük hogy talán elkezdhetnénk készülődni. Először elmentem én tusolni aztán Lisa és egymásnak választottunk ruhát.
Az én ruhám, a Lisa ruhája.
Megcsináltuk egymás sminkjét és haját. Készen álltunk a bulizásra és nem érdekelt semmi.
-Mehetünk?-kérdezte Lisa.
-Hát hogyne!-mondtam és lepacsiztunk.
Lementünk a lépcsőn és elköszöntem anyáéktól.
-Ne feledd! Bulizz és ne törődj senkivel!-mondta anyu.
-Jó legyél Jess!-mondta apu.
-Okés! Sziasztok!-köszöntem.
Elindultunk Mike háza felé. Az utcájukban lehetett hallani hogy már elkezdték a bulit. Mikor odaértünk becsöngettünk és Mike kinyitotta az ajtót.
-Hhhh..istenem de helyes!-gondoltam.-Nem Jessica! Nem! Verd ki a fejedből.!
-Sziasztok!-köszönt Mike elbűvölő mosolyát mutogatva.
-He..helló!-köszöntem.
-Csá!-köszönt Lisa.
Bementünk és egyből elindultunk a piák felé. Elkezdtünk inni de én csak annyit hogy ne legyek részeg. Nem szeretek részeg lenni. Wááá...!! Az alkoholt sem szeretem annyira. De Lisa... ő csak vedelt és rázta magát. Aztán elment valamerre én meg leültem egy székre és nézelődtem.
Egyszer csak Mike odajött hozzám.
-Szia!-kezdte.
-Szia!-mondtam mosolyogva.
-Csak azt szeretném mondani hogy szerintem te egy csodálatos lány vagy és kérlek ne haragudj de nekem ott van Sarah. Tudom hogy nem a legészlényebb csaj de szeretem.! Sajnálom! Jobbat érdemelsz nálam!-mondta és lehajtotta a fejét.
-Tudom és megértem!-mondtam és éreztem hogy könnyek gyülekeznek a szememben.
-Kérlek ne sírj!-mondta és letörölt egy könnycseppet az arcomról.
-Most ne! Kérlek hagyj!-mondtam és felrohantam az egyik emeleti szobába.
Lehuppantam az ágyra és sírni kezdtem. Egyszer csak kopogtak. Mike jött be és leült mellém.
-Megmondtam hogy hagyj!-mondtam kicsit dühösen.
-Höhööö! Ez a mi házunk!-válaszolta Mike nevetve.
-Nemérdekel!-mondtam.
-Jess! Te egy remek lány vagy! Tudod...szeretném ha Sarah is ilyen lenne mint te!-mondta.
-Mivan? Az előbb azt mondtad hogy ő tökéletes?
Nem értettem...egyszer azt mondja hogy Sarah tökéletes aztán meg hogy szeretné ha Sarah olyan lenne mint én... most akkor mivan?!
-Hazudtam oké?! Sarah hülye és nem törődik velem... nem is szeret csak azért van velem mert csapatkapitány vagyok!-mondta Mike.
-Ohh...sajnálom!-mondtam és lehajtottam a fejemet.
-De te Jess...-mondta Mike és rátette a kezét a combomra.
-Neee Mike!-mondtam de nem tudtam neki ellenállni.
De amikor felnéztem, belenéztem gyönyörű szemébe és egyre közelebb hajoltunk egymáshoz. Nemsokára összeértek ajkaink. De amikor összeért a szánk hirtelen elhúzódtam tőle.
-Te csak kihasználsz engem!-mondtam.
-Nem!!! Csak szeretnék végre egy olyan lánnyal lenni aki értékel engem és nem néz le!-mondta és láttam rajta hogy...'bakker ez tényleg igazat mond..'.-Ugye elhiszed?
Bólintottam, ő pedig megcsókolt. Most hagytam és nagyon jó volt.
-Veled akarok lenni!-mondta.-Jess...lennél a barátnőm?
-Ez most komoly?! Neked ott van Sarah!-mondtam...igazából nem láttam értelmét.
-Mivan?! De azt hittem bírsz engem!
-Igen! Bírlak is nagyon! De amíg nem szakítasz Sarahval addig nem lehet köztünk semmi!-mondtam.
Lehajtotta a fejét és megborzolta a haját.
-Jó! Figyelj...még ma elmondom neki...-mondta.
Erre megcsókoltam..de nem kellett volna mert Sarah benyitott.
-Mi az isten? Ti mi a szart csináltok?-kérdezte Sarah.
Gyorsan próbáltuk kimagyarázni de nem ment.
-Figyelj Sarah...megmagyarázom!!!-mondta Mike.-Én téged szeretlek!
Hát ezt nem vártam volna tőle.
-Mivan?!-kezdtem.
-Maradj ki ebből!-ordított rám Mike.-Semmi közöd hozzá!
Sarah kirohant a szobából Mike meg utána, én pedig sírva megkerestem Lisát és nagy nehezen hazacipeltem. Otthon mindent elmeséltem anyának és megvigasztalt.