49. rész-A bosszú! muhahahaaa!....Ez fura!

Reggel amikor felkeltem, elmentünk Niall-el a plázába és vettünk egy új telefont.

Új teló ^^:

Aztán átmentünk a móka boltba és megvettük a cuccokat amik a Katy szívatásához kell. Miután hazaértünk odaadtuk Louisnak a cuccokat és ő megcsinálta amit kellett. Niall pedig írt Katy-nek egy SMS-t.

-"Szeretnék találkozni veled a parkban. Ma, délután 3kor legyél ott.! Niall xx"

Mikor az óra már háromnegyed 3at ütött felszerelkeztünk és elindultunk.

Megjöttünk. Niall leült az egyik padra és várta Katy-t. Mi elbújtunk a bokrok és a fák mögé. Letettük a táskáinkat és kivettük belőle a lőszereket. 

Megjött Katy. Leült Niall mellé és nyomott egy puszit az arcára. Beszélgetni kezdtek.

-Tudod! Szeretnék neked adni valamit.!-mondta Niall.

-Igen?! És nem haragszol azért amit tettem és mondtam.?-kérdezte Katy.

-Ugyan már! Akkor megnézed a meglepetést?-kérdezte Niall.

-Persze!-mondta Katy.

-MOST!-ordította Niall.

Előjöttünk a fák és a bokrok mögül és elkezdtünk lőni. Louis, Harry Bella és Emma vízibombával dobálták meg, Abby, Zayn és Liam ragasztót nyomtak a hajára /olyan ragasztó amit ki lehet mosni ;)/, Danielle és én pedig tojással dobáltuk meg. Abby szétkente Katy fején a ragasztót. Olyan volt mintha egy maszkot csinált volna neki. 

Miután végeztünk, Katy felállt és ordibálni kezdett.

-TE ÁTVERTÉL!-mondta Niall-nek.

-Tudod..nem szeretem ha bántják a barátnőmet!-mondta Niall és megrántotta a vállát. 

Katy dühösen elrohant. Mi is elindultunk haza, de mi röhögve. Annyira vicces volt. Most visszakapta az a kis WÁÁÁÁÁ!! Rá nincs szó!

Otthon kimentem az udvarra és leültem a fűbe. Niall kijött utánam és leült mellém.

-Én mindig ott leszek veled bármi baj lesz!-mondta és megfogta a kezem.

Én...szokásomhoz híven, elérzékenyültem és elkezdtem könnyezni.

-Naaaa..ezt most nem azért mondtam hogy sírj!-mondta.

-Szeretlek!-vágtam rá.

-Én pedig imádlak!-suttogta Niall és gyengéden megcsókolt, aztán pedig letörölte a könnyeimet.

Mikor bementünk, Niall leült enni, én bementem a szobánkba és bekapcsoltam a TV-t. Egyszer csak megcsörren a telefonom. Jött egy SMS-em.

-"Szia! Szeretnék veled találkozni! Ígérem nem akarok semmi rosszat! Katy
Ui.: Ha érdekel akkor most indulj el a parkba!"

Nem nagyon értettem hogy minek akar találkozni velem. És úgy hogy nem követ el semmit ellenem. De nagyon érdekelt hogy mit akart, ezért Niall-nek azt mondtam hogy elmegyek sétálni Zurival. Kiértem a parkba és Katy már ott várt. Odamentem és Katy felállt.

-Mivan?-kérdeztem.

-Figyelj! Sajnálom!-mondta.

-MIVAN?!-kérdeztem megint.

-Sajnálom!

-Te beteg vagy?-kérdeztem és hülye fejeket vágtam.

-Nem! De végighallgatnál?

-Mondd!

-Kössz! Rájöttem hogy milyen szar érzés ha az embert egyfolytában basztatják és piszkálják. Nem akarom hogy ellenségek legyünk!-mondta. 

Kicsit meglepett a dolog. Na de a fejemben ezer kérdés volt.

-Na és Niall-el mivan? Szereted nem? És hogy érted hogy nem akarsz ellenség lenni velem? Te vagy az aki mindig elkezdte a piszkálódást!-mondtam.

-Igen tudom! Niall tetszik, mert iszonyú jó pasi! De szeret téged és szerintem nagyon aranyosak vagytok együtt.! Mindig én kezdtem a piszkálódást. Tudom! Igazad van! De csak az irigység vezetett ehhez.!-mondta.

-De mire vagy te irigy?! Mindened megvan amit szeretnél!

-Nincs meg mindenem!

-Akkor menj és vásárold meg!

-De ezt nem lehet megvásárolni!

-Akkor mondj egy dolgot amit irigyelsz bennem!-mondtam.

-Egy dolog van amit irigyelek!-mondta Katy.

-Mi?!

-Az igaz barátok!

-Óhhh..-mondtam és lehajtottam a fejemet.-Na és Laura és Lucy?

-Höhhh.. Ők?! Ők nem igazi barátok! Ők nem is hasonlítanak az igaz barátokhoz! Neked pedig ott van Emma, Bella, Abby meg Danielle, meg persze a fiúk.

-Hát igen! Rájuk bármikor lehet számítani! Nekik mindent el lehet mondani!-mondtam.

-Na látod! Laura és Lucy ritka szar barátok! De ezaz! Nem is a barátaim csak lányok akikkel plázázni szoktam. Nekik is el lehet mondani bármit, de nem figyelnek. Olyan mintha a falnak beszélnél. Igaz hogy kiadod magadból, de nem fognak megvigasztalni vagy tanácsot adni!

-Ez ismerős!-vágtam rá.

-Hogy-hogy?!

-Abby is ilyen! Nem mindig de sokszor!-mondtam.

Elbeszélgettük az időt Katy-vel és nagyon látszott rajta hogy igazat mondd és hogy bánja a dolgokat amiket tett. Ránéztem a telefonomra.

-Jézusom! Már 7 óra.-mondtam.-Bocsi de most mennem kell. De hívhatsz bármikor ha akarsz és találkozhatunk is ha akarod.!

-Jó! Majd akkor írok SMS-t.-mondta.

-Oké! Szia!-mondtam és siettem haza, nehogy Niall hiányoljon, hogy hol voltam ilyen sokáig.

Mikor benyitottam az ajtón, csak annyit láttam hogy Niall idegeskedik, fogja a fejét és üti az asztalt. /nem nagyon csak kicsiket :D/. Aztán meglátta hogy bejöttem. Felállt és megölelt.

-Végre! Hol voltál ilyen sokáig?!-kérdezte és nagyon nagyon nagyon megszorított, alig kaptam levegőt.

-Oké! Elmondom csak engedj el mert nem kapok levegőt!-mondtam.

Niall elengedett.

-Ohh... köszi!

Elmeséltem neki az egész Katy ügyet és hogy kibékültünk meg ilyenek. 

Este Harry és én elkezdtünk főzni. De nem figyeltünk rá ezért odaégett. Éppen a közelgő legénybúcsúról és a leánybúcsúról beszélgettünk amikor égett szagot éreztünk. Szóval a kajának annyi. De rendeltünk taco-t és pizzát. Aztán elmentünk aludni és már vártuk a holnapi napot.