Reggel kimentem a konyhába, elővettem egy gyógyszert és egy pohár vizet. Nagyon fájt a fejem, azt hittem hogy szétrobbanok. Amíg Niall aludt gyorsan lementem és elmentem a közeli boltba. Nem volt sok bolt de egy-kettő volt.
-Helló!-köszöntem.
-Helló! Miben segíthetek?-kérdezte egy fiatal csaj.
-Ömm.. hát... azt szeretném kérdezni hogy ömmm... van-e...ömmm...terhességi teszt?-kérdeztem suttogva.
-Van még egy vagy kettő! Szerencséd van!-mondta és a kezembe nyomott egy dobozt.
Gyorsan kifizettem és szaladtam haza. Mármint a hotelbe. Beléptem a szobába és véletlen becsaptam az ajtót. Niall felébredt én pedig bementem a fürdőbe. Kivettem egy szalagot a dobozból és megnéztem hogy mi a helyzet.
Mikor megláttam az eredményt, sokkot kaptam. Számítottam rá de akkor is. Letérdeltem a földre és zokogni kezdtem. Hogy Niall ne tudjon bejönni, bezártam az ajtót. Hallottam hogy Niall közelít a fürdő felé.
-Dina! Mi a baj? Miért sírsz?-kérdezte Niall.
-Semmi! Nem fontos!-hazudtam.
-De igenis fontos! Mi a baj? Kérlek nyisd ki az ajtót és beszéljük meg!-mondta.
Kinyitottam az ajtót és könnyes szemmel az orra alá tettem a szalagot.
-Látod? Ez a baj!-mondtam.
-Oh..ne!!!-mondta Niall és szorosan megölelt.
-Ezt nem hiszem el! Hogy lehettünk ennyire hülyék?!
Megpróbáltunk lenyugodni. Niall-nek se és nekem se sikerült.
-És most mi lesz?-kérdezte Niall a fejét fogva.
-Hogy-hogy mi?-förmedtem rá.
-Jólvan! Nyugi!-mondta.
Szegénykém! Nem érdemelte meg hogy leordítsam, mert én se figyeltem semmire...
-Bocsi!-mondtam, odamentem hozzá és megcsókoltam.
-Na hogy mi lesz a gyerekkel?-kérdezte Niall.-Megtartjuk vagy örökbe adjuk?
-Dehogy! Az örökbeadás egy k*rv* rossz szokása az embereknek! Még jó hogy megtartom!-mondtam.
-De...-kezdte Niall.
-Tudom! A karriered! Menj csak turnézgass, én meg elleszek a gyerekkel.!-mondtam.
-Nem! Most nem az!-kezdte.-Egy gyerek nagyon nagy felelősség!
-Tudom! De szemétség lenne ha odaadnánk egy vad idegennek! Nem akarom hogy a mi vérünk másnál kössön ki.!-mondtam.
-Igaz! Akkor megtartjuk?-kérdezte Niall mosolyogva.
Bólintottam. Tudtam hogy Niall nagyon jó apa lesz mert régebben amikor együtt voltunk a parkba, Niall meglátott egy kisfiút aki elesett a biciklijével. Niall egyből odarohant hozzá és segített neki. Megcsinálta a kisfiú biciklijét és bekötötte a lábát is. Nagyon látszik rajta hogy mennyire kedves. Tuti hogy a szeretteit soha nem hagyja el. Mármint remélem... ._.
Niall-el elmentünk sétálni a partra. Már mind a ketten tök nyugodtak voltunk. Jobb volt kibeszélni ezt a témát.
-Szeretnél most szörfözni?-kérdeztem Niall-től.
-Hát...-mondta és bociszemekkel nézett.
-Na gyerünk!
Iszonyatosan nagy élmény volt. Niall azt mondta hogy tud szörfözni de tudtam hogy kamuzik... El is fikázott egy párszor. Annyit röhögtünk. Nagyon nagyon jó volt. Én is elestem de csak egyszer. Végignevettük az egészet. Kivéve persze amikor koncentráltunk. Jó nap volt.:D Na persze a reggel nem annyira. :P
/sorry! kicsit előrehaladok!!/
#az utolsó pár óra Hawaii-n#
-Biztos hogy mindent beraktál?-kérdeztem Niall-től.
-Azt hiszem igen!-mondta és megcsókolt.-Vagy ha itt marad valami akkor ez van!
-Ohh...-mondtam miközben forgattam a szememet.
Gyorsan összeszedtük a bőröndjeinket és elindultunk a reptérre.
-Niall! Nem lehetne hogy csak egy napot töltsünk Hollywoodban?-kérdeztem.
-De! Miért ne?-mondta.-De miért?
-Mert nemtudom...Kicsit rosszul vagyok és otthon szeretnék lenni minél hamarabb.-válaszoltam.
-Ahhaaa...
ó..;) kövit..:D
VálaszTörlés:D oksi :) ^^
VálaszTörlés