41. rész-O-óó

*Emma szemszöge*
Miután kiment az orvos Dina felébredt. Mindannyian felkaptuk a fejünket a nyögésre.
-Dina! Hála az égnek nincs semmi bajod!-mondta Louis és megpuszilta a kezét.
Niall meg csak nézte Dinát agyonra kisírt szemekkel.
-Jólvagy szerelmem?-kérdezte Niall most már a boldogságtól sírva.
-Ömm.. Igen jól vagyok, de...-kezdte Dina.-Ti kik vagytok?
Néma csend lett.
-És miért szólítasz szerelmemnek? Nem is ismerlek!-mondta.
-NŐVÉR!-ordította Harry vészjósló hangon.
A nővér hamar berohant.
-Ohh... Felkelt a mi kis betegünk.-mondta és elmosolyodott.
-Van egy kis baj!-kezdte Liam.
-Kicsi?! Liam! Kérlek!-mondta Niall és megint elkezdett sírni, de most azért mert az egyetlen lány akit szeretett, nem emlékszik semmire.
-Nem emlékszik arra hogy mi kik vagyunk.-mondta Zayn.
-Abby!-kiáltott fel Dina.
Abby odament Dinához.
-De hogy-hogy rám emlékszik?-kérdezte Abby és megfogta Dina kezét.
-Lehet hogy csak pár év esett ki neki.-mondta a doktornő.
-Abby! Tegnap este mit akartál mondani? Tudod! Arról a híres fényképészről?-kérdezte Dina.
-Micsoda?! A híres fényképész?-kérdezte Abby és nem tudta hogy mikor is lehetett.
5 percig csönd volt.
-A híres fényképész! Megvan! Nem sokat felejtett.! Mielőtt Londonba értünk volna, azelőtt kb. 3 hónappal, még nem rajongtunk a One Direction-ért és el akartam menni egy modell szakmára, de az a fényképész sajnos talált másik modellt.-mondta Abby.
-És mennyi ideje vannak Londonban?-kérdezte a dokinő.
-3 hónapja.
-Az a fél év! Nagyon szerencsés lány!
-És emlékezni fog valaha ránk?-kérdezte Niall sírva.
-Nem tudom! Ezt sajnos senki sem tudhatja.! Csak az ő agya.! Még ma hazamehet, de ugye van kinél laknia? Mert most még semmiképpen sem maradhat egyedül!-mondta a doktornő.
-Persze! Mind együtt lakunk egy házban!-mondta Bella.
-Rendben akkor hazamehet! De kérem ne zaklassák fel nagyon! Ne kérdezzenek vissza semmit! Hagyják hogy eszébe jusson magától!-mondta a doktornő.
-És ha soha nem fog visszaemlékezni? Akkor mit csináljak?! Szeretem őt! És nem akarok mást! Csak és kizárólag őt! Látta a gyűrűt az ujján? Valentin napkor lenne az esküvőnk, de ezek szerint az esküvő lefújva.-mondta Niall és a kezei közé temette a fejét.
Dinát felöltöztettük és elindultunk haza. Harry még mindig le volt törve. Tudta hogy az ő hibájából történt mindez. Ha nem veszi fel a telefonját akkor nem történik semmi.
Amikor hazaértünk egyből csörgött a telefon. Harry felvette.
-Láttam mi történt! Eszméletlenül sajnálom! Az én hibám! Jól vagytok?-kérdezte Paul a vonal másik végén.
-Hát azt azért nem mondanám.-mondta még mindig letörve.
Szegény... Annyira rossz volt látni hogy tényleg semmi életkedve nincs.
-Miért? Mi történt?
-Hát, én és Niall bevertük a fejünket, Bella kimászott a kocsiból, de neki a kezét kötötték be, mert zúzódásokat találtak, na meg Dina...-mondta Harry és szinte csak az látszódott rajta, hogy mennyire semmi kedve nincs semmihez.
-Mivan Dinával?-kérdezte aggódva Paul.
-Eszméletlen volt, több mint 2 órán keresztül, agyrázkódása van, enyhén még most is vérzik a feje és az elmúlt fél évre egyáltalán nem emlékszik.
-Niall-re sem?
-Senkire.! Csak Abby-re és Bellára.! Meg persze a fél évvel ezelőtti emlékeire.
-Értem! És mégegyszer kérj bocsánatot mindenkitől! Tudom hogy ez nem változtat sok mindenen de remélem azért hamar visszanyeri az emlékeit. Majd beszélünk!-mondta Paul és letette.
Harry elmondta amit Paul is mondott. Aztán Harry elment és bevágta maga mögött a szobájuk ajtaját.
-Bemegyek és megpróbálom megvigasztalni.-mondta Bella és bement hozzá.
10 perc múlva Bella kijött.
-Nagyon sír szegény! Egyfolytában magát okolja, meg a 'hülye' telefonját.!-mondta Bella és leült mellénk a kanapéra.
-Hagy menjek be én is! Beszélek vele!-mondta Louis.
-Ne! Egyedül akar lenni!
-Ugyan! Nem fogom kinevetni csak azért mert sír!-mondta Louis és berohant Harry-hez.
Niall már nagyjából lenyugodott, de még mindig nem teljesen. Bella és Abby magyarázták Dinának hogy most hol is vannak meg hogy hogy kerültek ide, de Dina csak értetlenkedett.
-Be kell mennem Harry-hez! Beszélnem kell vele.!-mondta Niall.
Bement és megkérte Louis-t hogy menjen el, mert négyszemközt szeretne beszélni Harry-vel. Louis kijött. Nagyon hosszasan beszélgettek.. minimum 3-4 órát. Este 8kor kinyírt az ajtajuk. Két síró fiú lépett ki rajta, akik nem hitték el, hogy mi történt. Amikor lefeküdni készültünk Niall bement a Dinával közös szobájukba.
-Niall! Kérlek, átmennél Louis-hoz aludni? Tudod... Dina miatt.-kérdezte Abby.
-Ja... Persze.-mondta Niall és átvonszolta magát Louis-hoz.
Abby aludt Dinával, Dina és Bella voltak az egyetlenek, akik tudtak aludni. Abby, Danielle, Louis, Harry, Liam, Zayn, Niall és én egy szemhunyásnyit nem aludtunk. Kimentünk mind a konyhába és beszélgettünk egész éjjel. Harry egy szót sem szólt csak fogta a fejét. Niall úgyszintén.

#reggel#
Reggel mikor Dina és Bella felkeltek, mi még mindig a konyhában ültünk. Mindannyiunk beesett, karikás szemmel ült és néztünk ki a fejünkből.